Veľký Meder

A város történelme

 

Nagymegyer az egyik leggazdagabb múltú település az Alsó Csallóközben. A várost a Csilizköztől a Csiliz-patak választja el délkelet felől, nyugatról pedig a Határ-kanális határolja. A város fontos forgalmi csomópont, érinti a Komáromot és Pozsonyt összekötő 63-as főút, melyet itt szel ketté az 586-os út, mely Medvén keresztül Győrbe vezet. A város mai területi formáját 1976-ban nyerte el, ekkor csatolták hozzá közigazgatásilag Izsap községet, így a település több mint 55 négyzet-kilométeren terül el. Túlnyomó része mezőgazdasági terület, egy 2 kilométeres sávot kivéve,mely közel 1 kilométer szélességben az egykor kiterjedt alföldi cseres-tölgyes utolsó maradványa, mely egyedülálló a Csallóközben. A terültet 2008-ban erdőparkká nyilvánították. A település gazdag történelmi  múlttal rendelkezik.


Városbírók, tanácselnökök, polgármesterek

21. század 
Ing. Rudický Ladislav ,PhDr. (2007-2010), Ing. Néveri Alexander (2010-2014), 
JUDr. Lojkovič Samuel (2014-2018), Holényi Gergő (2018-) 

20. század 
Torma Gyula (1911-1914), Bugár Lajos (1914-1918), Nagy Gábor (1923-1938),
Németh Géza (1938-1944), László Rudolf (1944-1945), Ollé Štefan (1945),
Magát Vojtech (1946-1948), Buzgó Vince (1852-1954), Varga Dezső (1955-1956),
Buzgó Vince (1957), Tamási Gyula (1858), Lapos Ferenc (1959-1985),
Családi Vilmos (1986-1990), Lojkovič Sámuel (1990-2007)

Izsapi bírók, HNB elnökei  
Kalmár Vince (1920), Tamási Kálmán (1920-1923), Ábrahám Zsigmond (1923-1927), 
Tamási Kálmán (1927-1931), Kalmár Gyula (1931-1934), Ábrahám Antal (1934), 
Benka Tomáš (1945-1948), Gelle József (1950-1952), Kovács András (1952-1954), 
Vörös Kálmán (1954-1960), Zsoldos István (1964-1976) 

19. század 
Rátz Mihály, Mondok István, Eprös Mihály, Csiba József, Pongrátz János, 
Nagy Károly, Németh István, Nagy István, Méri István, Farkas Péter, Kováts István, 
Cséfalvai Imre, Németh Imre, Tompa István, Szigethy István (1848),  
Németh János (1848-1849), Győry  Gergely (1855-1857), Tompa István (1857-1861), 
Győry  Gergely (1861-1868), Nagy Rátz József (1869-1875), Győry Vince (1883-1898), 
Bugár Vince (1898-1911) 

18. század 
Szendy András (1702), ifj.Vízváry Péter (1705), Kotsi György (1710), 
Csémi Miklós (1719), Tuba Benedek (1725), Inczédi Péter (1727), Sörös Márton (1727), 
Angyal Mihály (1729), Hodi János (1730), Sörös Márton (1731), Kováts Andárs (1732), 
Cserpes Ferenc (1733), Takács Gergely (1735), Nagy István (1736), Érsek István (1737), 
Szabó János (1738), Szalai István (1739), Nagy István (1740), Terbók István (1742), 
Szabó János (1743), Szabó Sámuel (1744), Kováts Gergely (1745), 
Sörös Márton (1746), Bari Ferenc (1754), Verbók István (1754), Kotcsis György (1755), 
Takáts István (1755), Nagy György (1756), László Ferenc (1757), Halász István (1758),
Nagy György (1761), Halász István (1762), Nagy György (1766), Lányi László (1767), 
Nagy Mihály Kálmán (1771), Inczédi Péter (1772), Kálmán Imre (1774), 
Lányi László (1776), Nagy Mihály (1776),  Inczédzi Péter (1778), Kálmán Imre (1783), 
Kovács Pál (1785), Mondok Ernő (1790), Lády Pál (1792), Vízváry Márton (1792), 
Nagy Mihály (1793), Szabó Imre (1794), Kováts Antal (1795), 
Pongrátz György (1796), Eprös Mihály (1797), Szabó Imre (1798), Rátz Mihály (1799) 

17. század 
Áts András (1619), Ludas Ambrus (1629),
Kotsi Mihály (1666), Hevesi Ábrahám (1684) 

16. század 
Gyólkhy Demeter (1548) 

15. század
Zsambók Ozsvald (1466) 


Városi jelképek
A város pecsétje

Nagymegyer város pecsétje több mint 400 éves. A kerek pecsétben NAGY-MEGERI VÁROS PECSÉTTYE felirat olvasható, benne egy dőlt hal, illetve fölötte egy mindkét irányban elágazó fa látható. A településen a 19. század közepén egy másfajta pecsét használatával is találkozhatunk. 1740-ben megalakult városunkban a köznemesi tanács (elöljáróság), és 1824-től külön pecsétet is használtak. A pecsét közepén balról jobbra egy kardot tartó férfi, vele szemben pedig két lábon álló oroszlán, mely mancsában egy hátrahajló kardot tart. A pecsét nehezen olvasható felirata: „NAGY-MEGYER CURIÁLISOK PECSÉTTYE, 1824.” Az első pecsét után az egyes történelmi korok befolyásolták a település pecsétjének fejlődését, alakját és feliratát. Nagymegyer város mai, kör alakú bélyegzőjének középső részén a város címere található és a következő szöveget tartalmazza:  „SIGILLVM * CIVITATIS VEĽKÝ MEDER“.

 több mint 400 éves bélyegző                                                 bélyegző a 19.század közepéből                                                                   jelenlegi bélyegző
                                                

A városi lobogó  
A városi címerrel együtt fogadta el a heraldikai bizottság a város zászlajának kivitelezését, amely a címerhez hasonlóan két részre osztott. A lobogó 2:3 oldalarányú, vörös és arany sávval a közepénél, vízszintesen, egyszer vágott, az egyharmadáig visszanyírt fecskefarokban végződik.

A város címere
A város címere már sokkal rövidebb, alig negyedévszázados történelmi múltra tekint vissza. 1985-ben az akkori Városi Nemzeti Bizottság Tanácsa felkérte Dr. Püspöki Péter történészt a város címerének elkészítésére. A történész az országos heraldikai bizottság részére három változatot dolgozott ki. Ebből végül történelmileg a leghitelesebb változat mellett foglalt állást az akkori országos szakbizottság, illetve a város vezetése. Azóta a címer csak kisebb módosításokon esett át 2008-ban, amikor eltűnt belőle a kék szín, és a pajzsmező lekerekedett. 
A város címerében a pajzsmező két részre oszlik, vörös, illetve arany mezőre. A mindkét részben megjelenő elágazó fa és a hal egyértelműen Nagymegyer, már a középkorban használt városi pecsétjéből átvett, kissé módosított jelképek. A halábrázolás egy vizát jelenít meg, és a halászat szerepét emeli ki a város történetében. A címerünkben található másik jelkép, az elágazó fa, erős gyökerekkel többfajta értelmezésre ad lehetőséget. A város kiváltságát Mátyás királytól kapta, amikor a legenda szerint uralkodó először járt Nagymegyeren, egy ilyen lombos fa alatt verte fel sátrát. Azóta az erdészház előtt díszelgő tölgy, a Mátyás-fa lett Nagymegyer különböző korokban is használt jelképe.

                                             

  starý erb - régi címer                                                                                          nový erb - új címer


A város történelméből
A város területén az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település állt, helyén a 8. században avar település létesült, melyet három földből emelt építmény védett. Neve alapján arra következtethetünk, hogy a honfoglalás idején a Koppány nemzetséghez tartozó Megyer törzs szálláshelye volt a város. Erre emlékeztet ma a város központjában álló Árpád szobor. A 11. századtól a honfoglaló törzs tagjai sokáig ősi előjogokat élveztek, komáromi várjobbágyként csak a királynak, illetve Komárom várának adóztak. Ezt a kiváltságot a 15. században gyakran megsértették a gyakori birtokcserék következtében az új földbirtokosok. A nagymegyeriek a fiatal Mátyás királyhoz fordultak, hogy a korábbi hagyományaikat, mint az adómentesség, nem tartják tiszteletben. Mátyás, mivel sokat vadászott a csallóközi erdőkben, megígérte a megyerieknek, hogy egyszer eljön ide és orvosolja a sérelmet. Itt jelenik meg a történelmi legenda, amely szerint a mai termálfürdőhöz közeli fánál, az erdő szélén állíttatták fel a sátrát, ehhez a fához kötötte ki lovát a magyar király, és itt fogadta a megyeri bírót és küldöttségét, majd ígéretet tett, hogy megoldja a helyiek problémáit. Ezt a fát  a mai napig Nagymegyeren Mátyás-fának neveznek. 
Az már nem legenda, hanem történelmi tény, hogy 1466. december 15-én Nagyszombatban a településnek mezővárosi kiváltságot adott Mátyás. Ezzel ismét visszaállította a korábbi jogviszonyt, hogy csak a királynak fizetnek adót, három országos vásárt tarthatnak, illetve pallosjogot adományozott a településnek, így a helyi önkormányzat dönthetett minden fontos kérdésben. A kiváltságot később, a Mátyás után következő uralkodók is tiszteletben tartották. Annak tiszteletére, hogy Mátyás király meghallgatta a nagymegyeriek panaszát,az igazságos király történetét továbbadták generációról generációra. Idővel Nagymegyeren igazi Mátyás-kultusz alakult ki. Már 1666-ban megemlékeztek Mátyás királyról, erre utal a város történelmi okiratai között megtalálható dokumentum. A 19. században Nagy Rátz József városbíró tovább erősítette a Mátyás-kultuszt, majd a 20. században, 1966-ban, az ötszázadik évfordulón egy nagyméretű kiállítást rendeztek, ahol az eredeti Mátyás levelet is bemutatták. 
1990 után újabb lendületet kapott a hagyomány. 1996-ban felállították a Mátyás emlékművet, mely a magyar király pajzsán is látható madarat, a fekete hollót formázza. Az emlékművet egy pozsonyi szobrászművész, Gáspár Tibor készítette. Ebben az időben nevezték el az egyik  lakó-telepet Corvin lakótelepnek, illetve a fürdő és a helyi gimnázium is felvette Mátyás nevét. 2004-től minden évben Corvin Mátyás Napokat tar A város első írásbeli említése 1268-ból való, amikor a Komáromi Nagy Diploma oklevélben Villa Meger néven volt feltüntetve, később Megere, Megyer, Nagy-Megyer, Nagymegyer néven ismert. 1918 után Veľký Meder - Nagymegyer néven szerepelt. 1948-ban viszont Čalovóra változtatta a korabeli hatalom, amit 1990 után sikerült ismét a korabeli történelmi nevet visszakapni. A reformáció idején, a 16. században komoly harcok bontakoztak ki a katolikusok és a reformátusok között, végül az előbbi vallás hívei kerekedtek felül 1718-ban a református lelkészt kiűzték a városból. Az ellenreformáció befejezése után épült Nagymegyer legöregebb épülete, a református templom, melynek építése 1774-ben kezdődött. A kapukat 1785-ben, egy decemberi napon nyitották meg a hívek előtt. Az építő-mester Literáti Ács István volt. A templom Nagymegyer legmagasabban fekvő helyére épült, így az árvizektől is folyamatosan védve volt. Építésekor olyan rendelet volt érvényben, hogy nem lehetett tornya, ezt csak 1801-ben építhették fel. Ezen kívül nem lehetett bejárata az utcára nézve, csak a templom oldalánál. Az óra 1838-ban készült, a régióban ekkor ez volt az egyetlen templomi óra. A templom renoválása alkalmából felújították, digitalizálták az órát is.A mai épületegység hagyományos, a református egyházra jellemző épületrészekből áll: hajórész, torony, két karzat. A templom külső falán látható a nagymegyeri refor-mátus egyház jeles személyiségének, Nagymegyeri Besnyei Györgynek az emléktáblája, aki Debrecenben lefordította a Bibliát. 
Nagymegyer nevezetességei közé tartozik a 15. század közepén épült Szent Miklósnak szentelt római katolikus templom, mely annyira megrongálódott az idők során, hogy a 18. század közepén szinte egészen újjá kellett építeni. A harmadik templomot már a korábbiak helyén építették, 1900 októberében szentelték fel. Kertjében egy lourdesi barlangot rendeztek be, a templom előtt kialakított teret, amelyet 2007-ben szenteltek fel, egy vörös márványból készült feszület díszíti. A nagymegyeri  katolikus templom és a Zárda iskola építése a 20. század elején a Csicsón élő  grófi család, a Kálnokyak nevéhez kapcsolódik. A harmadik katolikus templomot Nagymegyeren gróf Kálnoky Sándor, a mellette felépült Zárda iskolát, gróf Kálnoky Adél építette 1902-ben. A zárda iskola, valamint a Szent Miklós templom falán emléktáblák emlékeztetnek a római katolikus plébánia egykori papjainak (Farkas Jenő papköltő, Cseri István esperes) munkájára. Mellettük ott találjuk a 23. Arany János Cserkész Csapat kialakulására utaló emléktáblát, illetve a szlovákiai magyar martírpolitikus, gróf Eszterházy János emléktábláját, aki 1936-ban Nagymegyeren is megfordult. 
A város területén található legrégebbi köztéri szobrok  a nagymegyeri római katolikus plébánia 18-19. századi munkásságához kapcsolódik. Ezek a köztéri szobrok közé tártozik: A Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia kertjében álló Nepomuki Szent János szobor,amely  1783-ban készült. A Hősök terén lévő út menti keresztet a Pieta-szoborral immár két évszázada,1806-ban állították és 1938-ban újították fel. 2015-ben újra felújításra került,szeptember 15-én történt az ünnepélyes átadása. 1898-ban, a főtéren állították fel a Magyarok Nagyasszonya-szobrot, majd a múlt század ötvenes éveiben áthelyezték a katolikus templom elé. 
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emléke elevenem él Nagymegyeren. Természetesen ez nem véletlen. A történelmi időszakban a város lakói közül 180-an nemzetőrnek, 21-en honvédnek jelenkeztek. A város határában álló honvéd tábor parancsnoka 1849 tavaszán a 15. aradi vértanú, Kazinczy Lajos volt. A református és katolikus temetőben található nemzetőri és honvédsírok (Nagy Rátz József nemzetőr parancsnok, Szeghy Zsigmond honvéd, Dr. Szaiff József honvéd orvos sírja, Kazinczy Lajos alezredes emléktáblája) rájuk emlékeztet. A 20. század két meghatározó eseménye, az 1. és a 2. világháború eseményei is meghatározták a kisváros lakosságának életét. Az első világháború idején itt volt Csallóköz egyik legnagyobb hadifogolytábora, mely 20 ezer fő befogadására volt alkalmas. Főként szerb hadifoglyokat tartottak itt fogva. 1914.szeptember és október hónapban a hadifogolytáborban kitört járvány, majd ezt követő tömeges elhalálozás, amely 1914-18-as időszakot jellemezte. Ezért vált szükségessé a hadifogolytemető kialakítása a város határában, ahol   5464 szerb és montenegrói, 204 olasz, 72 orosz, 13 román és egy ismeretlen nemzetiségű hadifogoly alussza örök álmát. Rájuk emlékeztet az ötnyelvű emlékfal a temető oldalsó bejáratánál, amit 2018-ban adtak át. Az I. világháború idején 125 hősi halottja volt Nagymegyer városának. A járási hivatal 1938. augusztus 29-én kiadott engedélye alapján készült el az emlékmű, Nagy Mihály nagymegyeri kőművesmester vezetésével. Az emlékmű alapja beton volt, az emlékoszlop gránitból készült, amire 120 nevet véstek. Átadása után kapta a tér, amelyet korábban Erzsébet kertnek hívtak, a Hősök tere nevet. 
1991 után a II. világháború nagymegyeri hőseinek hozzátartozói kezdeményezték,hogy a Hősök terén egykori családtagjaiknak ugyanolyan emlékművet állítson a város, mint amilyen emlékművet állítottak 1938-ban az első világháború hőseinek. Az emlékmű ünnepélyes átadására 2002. november 2-án került sor. A világháború után, 1919-ben az új csehszlovák állam része lett a város, majd az első bécsi döntés értelmében1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz csatolták. Két évvel később, 1947 januárjában megtorlásképpen131 magyar családot, pontosan 539 embert deportáltak a csehországi – korábbi szudétanémet – területekre, kényszermunkára. 1948-ban a lakosságcsere idején 90 családot, azaz 437 nagymegyerit telepítettek át Magyarországra.  Ennek a szomorú történelmi ténynek emlékét őrzi a város főterén álló emlékoszlopon lévő emléktábla, ahol a talpazatán fel vannak tüntetve azok a magyarországi települések nevei, ahová 1948-ban a nagymegyeriek kerültek. Az emlékoszlop eredetileg, az 1938-as Magyarországhoz való visszacsatolás után készített zászlótartó talpazata volt, ami szerencsés véletlen folytán túlélte a 1945-1990-es időszakot. 
Nagymegyert népművészeti körökben a tiszta forrás településnek is nevezik, mivel két olyan jelentős gyűjtő is dolgozott itt és örökítette meg a Nagymegyerről kiindulva a felvidéki népdalokat, mint Bartók Béla és Ág Tibor. Erre utal a VMK külső falán elhelyezett két emléktábla is. Bartók Béla, Bartók Béla 1910-ben kétszer is járt Nagymegyeren, itt közel 94 népdalt gyűjtött. Ennek emlékére 1992-ben, amikor kórusunk a Bárdos Lajos Vegyeskar, megalakulásának 100-dik évfordulóját ünnepelte, a Csemadok helyi szervezete kezdeményezésére magyarországi támogatással kialakítottunk a város központjában egy köztéri Bartók-szobrot (Lipcsey György szobrászművész alkotása), mely a mai Szlovákia területén az egyetlen köztéri Bartók-szobor. Az emlékművet Bartók Béla fia leplezte le 1992. október 23-án. A tér ennek hatására megkapta a Bartók nevet, akár csak a magyar tannyelvű alapiskola. Az intézmény épületében pedig helyett kapott a mellszobor gipsz makettje. Ág Tibor munkásságának emlékét, személyi tárgyaiból berendezett emlékszoba őrzi a Nagymegyeri Corvin Mátyás Művelődési Központban. 
A 2000-es év után Nagymegyeren történelmi emlékünnepség színhelye a Szent István történelmi emlékpark. Ennek központi szobra a Szent István mellszobor. A szobrot a Szent István utcában, a magyar állam kialakulásának 1000. évfordulója alkalmából, a Csemadok Nagymegyeri Szervezete hozta létre. A szobor alkotója Király Ferenc lendvai (Mura-vidék, Szlovénia) magyar szobrász volt. Ünnepélyes leleplezésére 2000. augusztus 20-án került sor. Ezt követőleg a városban a múlt század kilencvenes éveitől megszervezett Szent István Napok résztvevői itt tisztelegnek első magyar királyunk emléke előtt. Az emlékparkban öt kopjafa áll, létrehozói a Csemadok Nagymegyeri Városi Szervezete, a Nagymegyeri Önkormányzat és a Nagymegyeri XXIII. Arany János Cserkészcsapat. 1996–2010 között fokozatosan alakították ki. Az öt kopjafa: A város első írásbeli említésének kopjafája, A Szent István Napok, és annak kezdemé-nyezője, Kovács László emlékére állított kopjafa, A nagymegyeri cserkészmozgalom újjászerve-zésének 10. évfordulójára állított kopjafa,A Csemadok megalakulásának 55. évfordulója alkalmából állított kopjafa, A honfoglalás 1100. évforduló-jának kopjafája,amit az erdélyi  Szentegyházai Kórus  tagjai állítattak.  
A történelmi emlékparkban fellállított emlékhelyek száma a 2020-as évben tovább bővült.A  trianoni békediktátum  100 évfordulója kapcsán, a Csemadok városi Szervezete, Wass Albert: “A kő marad„ című versétől motiválva  egy emlékkövet helyezett el a történelmi emlékparkban. Városunkba látogató turista is gyakran meglátogatja a 40 éve kialakított tájházunkat. A nagymegyeri Tájház – a klasszikus csallóközi paraszti életet bemutató emlékház– Nagymegyer utolsó autentikus, nádfedeles lakóháza A helyiségek  a régi parasztházak helyiségeinek berendezését  őrzik Található a tájházban egy tisztaszoba, itt látható a mestergerenda,rajta az alábbi szöveg olvasható: „ezt a házat nemes Lovas István építette". A tájház további helyiségei a nyitott konyha, a pitvar és egy műhely, ahol főzni is tudtak. A negyedik helyiség eredetileg istálló volt, itt most korabeli mezőgazdasági eszközök láthatóak. A tájház kialakítását követően a 2000-re az épület állaga nagyon leromlott, ezért önkormányzati finanszírozással felújították. A helytörténeti gyűjtemény április 30. és szeptember 30. között tart nyitva. Átlagos évi látogatóinak száma 700-800 személy, közöttük ott vannak azok főleg cseh turisták akik évente  felkeresik a termálfürdőnket. 
Nagymegyertől alig 2 km-re található Izsap városrész. A települést 1976-ban Nagymegyerhez csatolták, de talán éppen ez az oka, hogy az utóbbi években felerősödött a törekvés múltjuk felidézésére, hagyományaik felelevenítésére, az izsapi identitás megerősítésére. Ennek a törekvésnek élére állt a városrészben az IQUS Polgári Társulás, amely 2011. november 21-én alakult. Célul tűzték ki a hagyományok felelevenítését, ápolását, továbbadását. Hosszan lehetne sorolni ennek érdekében kialakított emlékhelyeket,em-lélműveket .Ezek közé tartozik izsapi Weisz család auschwitzi áldozatai-nak emlékét megőrző márványtábla,  templom kertjében az 1947–49 között Csehországba deportált izsapi lakosok emlékére 2012-ben állít-tatott emléktábla. A volt izsapi iskola falán találjuk egy további emléktáblát, amit az egykori izsapi tanító, Simon Gyula emlékére lepleztek le, aki a hontalanság éveiben bátran kiállt magyar nemzetisége mellett. A település temetőjében felújították az egykori izsapi nemzetőrök sírját, az 1848/49-es forradalom és szabdságharc résztvevőinek emlékére egy kopjafát állítattak. A 2020-as évben a felsorolás tovább bővült, amikor a főtéren, 2020. június 7-én leleplezték a Trianoni emlékoszlopot nagyszámú érdeklődő jelenlétében.

 

Nagymegyerről megjelent kiadványok
1.Új évezred küszöbén, Nagymegyeri olvasókönyv, Nagymegyer Város Önkormányzata, 2000, 300 old. 
2.Nagymegyer 1268-2008, Nagymegyer város monográfiája, Nagymegyer Város Önkormányzata, 2009, 290 old.
3.Nagymegyer-lakóismeret. Helytörténeti munkafüzet fiatalok számára, Fészek, 2015
4. A nagymegyeri római katolikus templom 100 éve, Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia, 2000, 14 old.
5.Város a hadak útján, Nagymegyer 1848/49-ben, KT Komárom, 2001, 100 old.
6.Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború nagymegyeri áldozatai és hősei, Gyurcsó Alapítvány, 2002, 200 old.
7. Velünk éltek, A nagymegyeri zsidó hitközség története, Emlékfüzet a Holokauszt 60. évfordulójára, Nagymegyeri Városi Önkormányzat, 2004, 37 old.
8.Amikor elindult a vonat, A deportálás ás kitelepítés története Nagymegyeren és környékén, Gyurcsó Alapítvány, 2007, 168 old.
9.Cseri István esperes (1903-1959), Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia, 2008, 48 old.
10. Velünk éltek, A nagymegyeri zsidóság története, Komáromi Zsidó Hitközség, Komárom, 2010, 224 old.
11. A zene szárnyán, A nagymegyeri énekkari mozgalom 120 éve (1892-2012), Nagymegyeri Városi Művelődési Központ, Nagymegyer, 2012, 158 old. 
12.1848,te csillag.Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei Nagymegyeren és környékén,Gyurcsó István Alapítvány, 2015, 500 példány 
13.Egy város,amely nem adta meg magát,Nagymegyeri VMK,2015,500 példány
14.Nagymegyer város kiváltságainak 550.évfordulója, Nagymegyeri VMK,2016,500 példány 
15.A Nagymegyeri hadifogolytábor és temető,(1914-1918),2014,3 nyelvű kiadvány-magyar,szlovák,szerb 
16.Nagymegyeri gimi (1957-2018),Dunaszerdahely 2018,Gyurcsó István Alapítvány,1300 példány

Naptár

Ke Sze Csü Szo Va
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Aktuális időjárás

ma, vasárnap 19. 9. 2021
szórványos felhőzet 20 °C 11 °C
hétfő 20. 9. erős felhőzet 18/8 °C
kedd 21. 9. kevés felhő 18/7 °C
szerda 22. 9. borús égbolt 15/11 °C

Közösségi hálózatok

Mobil aplikáció

googleapple