Városunkat közel évezredes múltja folyamán soha nem birtokolták tartósan jobbágytartó főurak. A korabeli útleírásokban említett kastélyok és nemesi kúriák, amelyekre oly gyakran hivatkoztak, mai szemmel nézve a múlt században élő vagyonosabb gazdák portáinak nagyobb lakóházai. Kivételt a Kálnoky grófi család tulajdonában lévő kisebb kastély jelent. Emlékhelyeink közül ismertek az ősi avargyűrűk helyei, a pallosjogot idéző akasztófadomb, a Mátyás legendából ismert öreg tölgy, valamint a történelmi egyházak temetői, templomai. Ilyenek a katolikus, református, evangélikus és a zsidó temető. Ugyancsak az emlékhelyek számát gyarapítja az első világháborús hadifoglyok nyughelyéül szolgáló szerb temető.

Helytörténeti érdekesség Nagy Rátz József (1808-1878) felújított síremléke, aki több ízben volt a helyi nemesség hadnagya és városbírája, a nemzetőrség őrmestere, városunk neves helytörténésze. Két templomunk van. A római katolikus, amely a lebontott, tornyos kőtemplom helyén épült 1899-ben. Ereklyének tekinthető a régi templomból származó kisharangja, amelyet a XVIII. században öntöttek, és Szent János tiszteletére szenteltek.

A fából faragott, királyainkat ábrázoló szobrok és ablak-üvegmozaikok szemet, lelket gyönyörködtető látványosságot nyújtanak. A református templom 1784-ben épült, majd 1801-ben építettek hozzá templomtornyot. 1838-ban készült el a maga korában a legkorszerűbb toronyórája. Öntött harangjait Nagyszombatban készítették, amelyek szép összhangzásukról nevezetesek. A város legrégebbi épülete 1836-ban épült, a mestergerendán látható felirat szerint. A városi önkormányzat 1980-ban vásárolta meg, és 2000-ben újította fel az épületet. A négy helyiségből álló épületben kiállított tárgyak a helyi és a környékbeli gyűjtésből származnak. A gyűjtemény betekintést ad a 19. század és a 20. század első felének paraszti lakáskultúrájába, és megismerhetjük általa a korabeli használati tárgyakat.

ÁÉR sz. 120 - a város műemlék jellegű építményeiről.